Farída Khalaf

Az iszlám állam rabszolgája voltam

A FOGSÁGOM HOSSZÚ IDEJE ALATT VÉGIG AZT MONDOGATTAM MAGAMNAK: EGY NAPON MINDENKI MEGTUDJA, MIT TETTEK EZEK A SZÖRNYETEGEK VELEM ÉS A BARÁTAIMMAL.
SEMMI NEM MERÜLHET FELEDÉSBE.

2014 nyaráig Farída egy átlagos életet élő, 18 éves jazídí lány volt. Amikor azonban az Iszlám Állam rajtaütött iraki faluján, az addig ismert világ darabjaira hullott: a dzsihádisták minden férfit, köztük Farída apját és fivéreit megöltek, a nőket pedig magukkal hurcolták.

Farída kegyetlen őszinteséggel mesél rabsága körülményeiről: a mindennapos verésektől és erőszaktól kezdve a lelki terroron át a piacokig, ahol a nőket úgy bocsájtják áruba, mintha csak marhák lennének. A bátor lány lelkileg és fizikailag is kemény harcot folytatott fogva tartóival, míg végül többedmagával a sivatagon keresztül sikerült megszöknie. Története itt azonban nem ért még véget: a menekülttáborban rá kellett döbbennie, hogy sajátjai kiközösítették, megvetésük tárgyává vált.
Farída azonban nem adta fel. Tovább harcolva az Iszlám Állam, a megbélyegzés és a kirekesztés ellen, az egész világgal megosztja a történetét.