Szunyogh Szabolcs

Védtelen istenek

A mahájána buddhizmus hívei, a perzsa zoroasztriánusok és az egyiptomi Hathor-kultusz követői szerint a szerelem és a jóság istennője vízből emelkedett ki. Miért? Hogyan segít a szépségistennők gyakran erotikus története közelebb jutni az ember létrejöttének titkához?
A föníciaiak által alapított városokban, Tírusztól Karthágón át Cádizig valamennyi település közepén állt egy hatalmas templom, amelyet a föníciai Héraklésznek szenteltek, aki megpróbálta jobbá tenni a világot. Nem ránk maradt tőle semmi kézzelfogható, csak egyetlen mítosztöredék. Úgy tűnik, ez a férfi messzebbre eljutott, mint utána háromezer éven át bárki. Emléke köztünk él, anélkül, hogy tudnánk.
Európa első szupercivilizációja Kréta szigetén jött létre, még a görög hódítás előtt, az egyiptomi piramisok építésével egy időben. Szabad, erőszakmentes, virágzó országról tudósítanak a régészek. A hellén törzsek is tőlük, a krétaiaktól tanulták tudásuk egy részét. Kik voltak ezek az emberek? És valóban nyomtalanul eltűntek? Ha figyelmesen olvassuk a Bibliát, találunk egy választ. Az a nép közelebb van hozzánk, mint hinnénk.
Arisztotelész azt tanította: valami csak valamiből lesz, semmiből nem lesz semmi. Tudunk azonban egy görög bölcsről, aki létrehozott a semmiből valamit. Nem beszélt róla, hanem megmutatta, miképp működik a Teremtés.
A mítosz nem puszta fantázia. Ősi tudást hordoz, az emberi személyiség szerkezetéről beszél. A mítosz élni tanít.