Kondor Vilmos

A korona ügynöke

Gyra Miklós 1876-ban a nem túl sikeres pesti ügyvédek életét éli: van egy irodája a halszagú Hal téren, benne egy hivatalszolgája, meg egy védence, akit azzal vádolnak, hogy megsértette a császárt. Nem túl kényelmes lakását feleségével és kisfiával osztja meg, ám ezt a polgári idillt váratlanul darabokra robbantja egy küldemény. Tartalma egy napló, feladója pedig egy Wargha nevű férfi. A könyvet forgatva Gyra előtt szövevényes történet tárul fel, melynek középpontjában a Szent Korona áll. Gyra nem kevesebbet akar megtudni, mint hogy ki árulta el a koronát, amely az 1848–49-es szabadságharc végóráiban nyomtalanul eltűnt, hogy aztán néhány évvel később hirtelen megtalálják, s így magyar királlyá koronázhassák vele Ferencz Józsefet. Ki fedte fel a Habsburgok előtt a rejtekhelyét? Ki volt a korona árulója – vagy megmentője? A jó eszű ügyvéd elindul, hogy a frissen egyesített Budapesten utánajárjon a dolognak, kerül, amibe kerül…

A korona ügynöke a koronát védelmező család, a Wertheimerek első generációjának történetét meséli el. Érdekfeszítően, kalandokban bővelkedőn és történelmi szempontból hitelesen, azaz pontosan úgy, ahogy az egy kiváló történelmi kalandregénytől elvárható.